2012. június 1., péntek

1. fejezet

                          Hát ez lenne az első fejezet remélem mindenkinek elnyeri a tetszését. 
                                A részeket   3-4    naponta hozom (lehet, hogy kevesebb)
                          És ha már itt jártok légyszi írjatok komit vagy bármi, előre is köszi.

Bíp-bíp-bííííííííííííííííííííííííííííííp
  -Spencer kelj!Elkésünk!
Drága Daisy barátnőm ordítására ébredtem, és hála neki, félbe kellet szakítanom az álmaimat a szomszéd szexi kertészével.Sajna még csak az álmaimban, viszont lehet, hogy ez jelent valamit.Talán ez a nap más lesz.
   -Hahó csipkerózsika kelj már fel szülinapod van.
   -Épp ezért kérek még fél órát!Majd lelöktem Daisyt az ágyamról, kitoltam az ajtón és becsaptam közvetlen az orra előtt.
   -Spencer kapsz 10 percet, hogy a világ legszexibb nőjévé varázsold magad!
   -Tíz perc?Ha ennyi idő alatt elkészülnék a világ leggyorsabban öltöző nője címet is megkaphatnám.
   -15 perc.Ennyit engedek.Óh és Spencer?
   -Igen? Kérdeztem unott hangon.Daisy kicsaptam az ajtót és szerencsére sikerült fellöknie.
   -Ezt a cipőt vedd fel. Majd bedobott egy fekete magassarkút.
   -Ez fájt.
   -Már csak 14 perced van! Mondata után sikeresen bevonszoltam magamat a gardróbba és kiválasztottam valami kényelmeset.Nem volt kedvem túlságosan kiöltözni mivel tudtam, hogy a meglepetés bulim következik. Nem igazán szerettem volna részt venni , úgy érzem ez a nap valahogy más mint a többi. Inkább egyedül akarok lenni. Nem tervezem el hogyan fogok megszökni mert úgyis csak rossz lesz a vége.Inkább a véletlenre bízom. Persze ne értsetek félre, Daisyvel születésünk óta barátok vagyunk de
a., a reggel nem éppen az a napszak amikor a legmegértőbb vagyok és
b., Ismerem Daist, szóval tudom, hogy a szervezés nem az erőssége. Tehát a ruhatáramhoz visszatérve, végre sikerült megtalálnom a barna nadrágomat és a kék kötött pulcsimat, Már csak a smink van hátra, most kell kitennem magamért. A sminkemet így készítettem el->
<-A ruhám pedig így néz ki



Harmadik lépés a frizura. Nem túloztam, lazára vettem a formát.
a hajamat így készítettem el:

Már majdnem kész csak a táska és a kiegészítő kell.Felvettem a gyűrűt amit a volt barátomtól, Camerontól kaptam. Azért szakítottunk mert elköltöztek sydneybe. Azóta is tartjuk a kapcsolatot szinte mindennap skypeolunk. Nem akartam egy újabb távkapcsolatot, egy jó párat már megéltem és sosem lett jó vége.
  -Még két perc! Hangzott a földszintről.
  -Kész vagyok! Rúgtam ki az ajtót és szaladtam le a lépcsőn.
  -Háttttttttt....
  -Most már átadhatod a világ leggyorsabban öltöző nője címet. A szexit direkt hagytam ki.
  -De a legszexibbet nem adom át.
  -Daisy ne várd el, hogy öt fokban miniszoknyában flangáljak.
  -Jó deee.
  -Nem jönnek be a kiskutya szemek, egyáltalán nem hat rám! Inkább irány a kocsi.
  -Majd én navigálok. Amint kiléptünk az ajtón, szokás szerint zuhogott az eső. Hát igen ez lenne a csodás London.Dais az anyós ülésre ült én természetesen a volán mögé.
  -Beütöttem a GPS-be az utca nevét. Nem féltem csak reménykedtem, hogy nem valami szeméttelepnél kötünk ki!
  -Itt forduljon balra.
  -Rendben balra fordulok. Hehee. Daisy nem reagált semmit, gondolom megszokta a favicceket.
  -Megérkeztünk.Kiszálltam a kocsival, "napfény hajléktalanszálló" ez állt az igencsak romos házon.
  -Hűha Daisy te aztán...
  -Fordulj meg Spencer.
  -Nah ez már igazán wow!Egy menő klubbal találtam szembe magam. ezt, hogy csináltad?
  -Hát nem egyedül.Mikor beléptünk az ajtón, megálltam és körbenéztem láttam a sok ismerős arcot, mégis csak egyetlen egyet!Cameronét.Egymás szemébe néztünk, és én pedig kirohantam, bepattantam a kocsiba és hajtottam.Azt se tudom merre mentem, össze vissza kacskaringóztam és az eső csak még jobban zuhogott.Megálltam egy utca sarkánál és leállítottam a motort...